Ásványi anyagok, amelyek formában tartanak minket

Ásványi anyagok alatt azokat a kémiai elemeket értjük, amelyek bizonyos tulajdonságaiknak köszönhetően fontos szerepet játszanak az emberi testben lezajló szervetlen kémiai folyamatokban. Ezek a szervezetben általában belőlük előforduló mennyiségük alapján lehetnek makroelemek vagy mikroelemek. Az előbbi a test tömegének öt ezrelékénél nagyobb mennyiségben fordul elő a szervezetben, az utóbbi ennél kisebb mértékben.

Biztosak vagyunk benne, hogy a makroelemek közül a legtöbben jópárat kapásból meg tudnának nevezni. Ide sorolható a tejfogyasztást a csontok erősítésével kapcsolatba hozó kalcium, az idegrendszert és az izomműködést befolyásoló magnézium, a fehérjék, enzimek felépítésében részt vevő foszfor, az ingerületátviteli folyamatokhoz elengedhetetlen kálium, valamint a konyhasót alkotó nátrium és klór. A mikroelemek közé tartoznak az emberi szervezetben megtalálható fémek, a csontok és a fogak épségéért felelős fluor és a pajzsmirigy hormonok szerves részét képező jód.

A kalcium fontosságáról a legtöbben talán már egészen fiatal koruk óta folyamatosan hallanak különböző médiumokból vagy akár az iskolapadban. Mivel ez az ásványi anyag a tejen és tejtermékeken kívül leginkább csak olajos magvakban található meg, a vegán étrendet követőknek kiemelten oda kell figyelniük a megfelelő mennyiség bevitelére, esetenként akár étrend-kiegészítővel pótolni az állati eredetű termékek kerülése miatt kieső mennyiséget.

A csontok keménységének és szilárdságának szabályozásán kívül a kalcium szerepet játszik az ingerlékenység szabályozásában, az izom-összehúzódások megindításában, a véralvadásban és egyes enzimek működésében. Ezek miatt a funkciók miatt fontos, hogy a megfelelő mennyiségben jelen legyen a szervezetben. Azonban a túladagolása mindenképpen kerülendő, mivel az érfalon lerakódva trombózist vagy vesekövet okozhat.

A kalciumhoz hasonlóan a magnézium is gyakran emlegetett makroelem. Ez az ideg- és izomrendszer megfelelő működéséhez és egyes anyagcsere folyamatok rendeltetésszerű lefolyásához elengedhetetlen ásványi anyag elsősorban olajos magvakban és zöldségfélékben található meg.

Nem elégséges bevitele esetén magnéziumhiány léphet fel, amely idegességet, ingerlékenységet, szorongást, fáradtságot, alvászavart okozhat. A szorongással együtt felléphetnek emésztőrendszeri panaszok is. Ezek mellett, mivel a magnézium az izomrendszer működését is befolyásolja, hiánya esetén előfordulhatnak izomgörcsök, izomrángás, zsibbadás.

Étrend-kiegészítő formájában való szedése B6-vitaminnal együtt javasolt, mivel az segíti a magnézium felszívódását.

Mint már fentebb említésre került, 

a szervezet számára szükséges mikroelemek nagy részét a szervezet számára szükséges fémek teszik ki. 

Ilyen például a vas. Ez az elem kifejezetten fontos szerepet játszik az emberi szervezet megfelelő működésében, mivel a vérben lévő hemoglobin egyik fő építőköve. Hiánya vagy nem megfelelő felszívódása esetén vérszegénység alakul ki.

Egyes élelmiszerekben, mint például a kávéban, teában vagy a gabonákban megtalálható csersavak oldhatatlan komplexet képeznek a vassal, így azt a szervezet nem tudja hasznosítani. A vashiány ilyen esetben úgy is kialakulhat, ha egyébként megfelelő mennyiséget juttatunk a szervezetünkbe, így érdemes odafigyelni a folyamatos pótlásra, esetenként étrend-kiegészítő segítségével is.

A vasnál talán kevésbé széles körben ismert, ám ahhoz hasonlóan fontos mikroelem a cink. Számos szervben, így például a szemben, hajban és a férfi nemiszervekben van jelen, de megtalálható a májban, vesékben és az izmokban is. A cink fontos alkotóeleme számos enzimnek, például a szénhidrátok anyagcseréjének szabályozásában szerepet játszó inzulinnak. Amellett, hogy számos élettani folyamat szabályozásában vesz részt, a cink bevitele felnőtt szervezetekben gyorsítja a felépülést náthával, torokfájással járó betegségekből.

Hiánya gyermekeknél törpenövéshez vezethet, felnőttkorban pedig lassú sebgyógyulást, emésztőrendszeri panaszokat, bőrgyulladást okozhat, így minden korosztályban érdemes odafigyelni a megfelelő bevitelre. 

A cink ugyanolyan állati termékek, mint a hús – legfőképpen a máj – vagy a tojás mellett megtalálható egyes növényekben, például a hüvelyesek nagy részében, a növényi forrásból bevitt cink azonban nem hasznosul olyan jól, mint az állati eredetű. Éppen ezért vegán életmód esetén javasolt a többletbevitel.

A szervezet számára fontos fémekre gondolva valószínűleg keveseknek jutna eszébe a szelén. Antioxidánsként elsősorban megelőző szerepet tölt be a szervezetben, mivel megköti a szabadgyököket, így csökketi egyes rákos megbetegedések kialakulásának esélyét. Bár nagy mennyiségben a szelén toxikus lehet, megfelelő mértékű bevitele segít a szervezetbe jutó nehézfémek (ólom, arzén, higany, stb.) megkötésében.

Alacsony szelénvérszint növeli a szívbetegségek kockázatát, így nemcsak a rák megelőzésében betöltött szerepe, hanem egészségünk megőrzésének érdekében is fontos a megfelelő mértékű bevitele. Remek szelénforrásként ismertek a tengeri állatok, de a fém megtalálható marhahúsban, bárányhúsban és belsőségekben is. A növényi források közül a teljes kiőrlésű gabonák, a fokhagyma és az olajos magak emelendők ki.

Ahogy a vitaminok esetén, úgy az ásványi anyagokkal kapcsolatban is fontos szem előtt tartani, hogy bár az étrendkiegészítők formájában bevitt anyagok megfelelő mennyiségben szedve nagyban hozzájárulnak vitalitásunkhoz, az egészséges és változatos táplálkozást nem váltják ki, csupán kiegészítik azt.