Újrahasznosítás a kertben - komposztálás házilag 2. rész

Mire figyelj?

Fény -és nedvességigény:

A komposztot soha ne napos helyre tedd, ugyanis a nyári forróságban kiszáradhat és leállnak az érési folyamatok. Állandó nedvességnek sem szabad kitenni és figyelj rá, hogy ne nedvesítsd túl.

Hogyan tudjuk meg, hogy megfelelő a komposzt nedvességtartalma?

Vegyél a kezedbe egy maréknyi komposztot. Ha összenyomásra víz csepeg belőle, akkor túl nedves, ha darabokban pereg, túl száraz. Ha összenyomáskor gyengén összetapad, akkor megfelelő.

Kártevők:

A komposztba gyűjtött növényi maradványok, gyümölcsök vonzzák a rágcsálókat, így patkányok és egerek is megjelenhetnek kertünkben, azontúl a fehérjedús tápanyagok a meztelencsigáknak kedveznek. Ellenük a legjobb védekezési módszer a csapda.

A rovarok lárvái az érési folyamat során megjelenhetnek, amiket a komposzt átrostálásával mentesíthetünk a kiszórás előtt.

Baromfi állatoktól tartsuk távol a halmot, mert azok képesek nagy lyukakat vájni rajta és széttúrni azt.

Frissítés:

A komposztot javasolt 4-6 hetente alaposan átforgatni, a külső részeket középre forgatni, hogy az érési folyamatok ott is felgyorsulhassanak.

Oxigén:

A komposztálás alapja a megfelelő oxigénellátás. Amennyiben a nyersanyag levegőtlenné válik, baktériumok szaporodhatnak el benne és a komposzt rohadni kezd, ami kellemetlen szaghatásokkal párosul. Ezért fontos, hogy a tároló levegő által átjárt legyen és fontos “lazító anyagokat” is adni a komposzthoz, mint például szalma, vagy ágnyesedékek.

Mire van szükséged az otthoni komposztáláshoz?

Van lehetőséged komposztálót vásárolni, mely nagyban megkönnyíti a dolgod, viszont, ha inkább saját magad készítenéd el otthon, akkor mutatjuk milyen eszközökre lesz szükséged:

• komposztálható nyersanyagok,
• víz,
• komposztkeret vagy lécek, esetleg raklapok, amelyekből a komposztáló ládát létrehozod,
• rosta, lapát, vasvilla, talicska

Érdemes minimum 1 köbméter térfogatú komposztálót készíteni, ugyanis ennyi szükséges ahhoz, hogy a komposzt be tudjon melegedni. A fából készült tárolók esetében vedd figyelembe a fa nedvességgel szembeni ellenálló képességét: az hamarabb tönkre mehet, mint műanyag társaik.

A komposztáló felépítése:

A komposztálót érdemes úgy kialakítani, hogy fentről lefelé szélesedjen, így a komposzt átforgatása és kivétele is egyszerűbb lesz. Ha még inkább szeretnénk megkönnyíteni munkánkat, akkor a legjobb választás a levehető ajtók felszerelése, így a kupac még jobban megközelíthető lesz. Célszerű úgy kialakítani a komposztot, hogy az vízvételi hely közelében legyen. A komposztod szeparálhatod is annak megfelelően, hogy milyen fázisban van, így kettő, vagy három ládából álló tárolót érdemes létrehoznod - friss/érett szekciókkal.

Arányok

Nem elegendő csupán, hogy felhalmozzuk a növényi maradványokat, élelmiszereket, elengedhetetlen az anyagok egyensúlya! Megfelelő mennyiségű szénnek is nitrogénnek kell rendelkezésre állnia, hogy a bomlási folyamatok elindulhassanak. Az ideális arány kb. 75% zöldhulladék (zöldség, gyümölcs, fű - nitrogéntartalmúak) és 25% barnahulladékot (gallyak, forgács, mulcs - széntartalmúak).

A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlott a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra vágni, amennyiben lehetséges.

Mennyi idő kell a komposzt elkészüléséhez?

A komposzt átlagosan 3-12 hónap alatt érik meg, minőségtől és mennyiségtől függően. Célszerűbb kivárni a 12 hónapot és azzal a humusszal hozzáfogni a talaj javításához, ugyanis a néhány hónapos komposzt még tartalmazhat a - különösen érzékeny - növények számára olyan anyagokat, amelyek károsan hatnak a fejlődésükre.

Reméljük blog cikkeink meghozták a kedved, hogy Te is egy picit környezettudatosabban műveld a kertet és újrahasznosítsd a háztartásodban keletkező anyagokat. Szerezd be az Ecohaztartas.hu oldalán a saját komposztálódhoz szükséges alapvető kellékeket és irány a kert!